Útnyilvántartás, kiküldetés rendelvény, menetlevél, fuvarlevél

Bevezető

Ezt a leírást egyfajta hiánypótló tájékoztatásnak szánjuk az üzleti célra gépjárművet használó azon magánszemélyek és vállalkozások számára, akiknek hiányzó ismereteik, vagy csak kétségeik vannak atekintetben hogy a megfelelő okmányt, nyomtatványt használják a munkájuk során. 

Emellett sok sok flottakezelő alkalmazás fejlesztője kínálja úgy elektronikus menetlevél, útnyilvántartás termékét, hogy megfelel a NAV és egyéb hatóságok elvárásainak, de a felhasználók számára olykor az sem világos hogy melyik az amit használnia lenne szükséges, illetve az sem hogy ezekkel szemben a különböző hatóságok, különböző jogszabályok alapján milyen elvárásokat támasztanak.

Szeretnénk ebben neked segíteni és egy helyen összeszedni azon információ

A szállítási, szállítmányozási szerződés teljesítésének  igazolásával kapcsolatos célok

kat, melyekre szükséged lehet a döntéshez. 

A leírás elolvasása és értelmezése minimum 1 órát vesz igénybe.

A járműhasználati és fuvarozási bizonylatok célja

Ahhoz hogy az adott üzleti környezetben megértsük hogy milyen jármű használati iratokra, nyomtatványokra van szükség, meg kell értenünk hogy ezeknek mi a célja.

Számviteli cél, költség igazolás és elszámolás 

Az egyik cél gazdasági, mégpedig az, hogy ha egy magánszemély vagy vállalkozás a gépjármű használatával kapcsolatos költségeket (ezek sokfélék lehetnek) el szeretné számolni, akkor a járműhasználat tényét, jogalapját és az elszámolandó költségeket alá kell támasztania. Hogy ezt meg tudja tenni, szükség van egy olyan bizonylat* használatára, amely alapján ezt hitelt érdemlően bizonyítani tudja.

Ennek a célnak a bizonylatai lehetnek:

  • Kiküldetés rendelvény
  • Útnyilvántartás
  • Menetlevél (Személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz)

Felelősség megállapításával, viselésével kapcsolatos célok

Magyarországon az objektív felelősség elvét 2008. január 1-én vezették be. A 410/2007. (XII.29.) Kormányrendelet volt az alapjogszabály, majd ezt a 2017. évi CXXV. törvény pontosította. Ezek alapján a jármű üzemben tartójának és a gépjárművet éppen használó személynek a felelősségét állapítja meg különböző közlekedési szabályszegések elkövetése esetén. Abban az esetben tehát ha a jármű tulajdonosa és/vagy üzembentartója nem ugyanaz a természetes vagy jogi személy, mint aki a járművet vezeti, szükséges olyan bizonylat* (magánszemélyek között például kölcsönszerződés) amely tartalmazza hogy az adott (egyértelműen azonosítható) gépjárművet ki vezette. 

Ennek a célnak a bizonylatai lehetnek:

  • Útnyilvántartás
  • Menetlevél (Személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz)

A szállítási, szállítmányozási szerződés teljesítésének  igazolásával kapcsolatos célok

Abban az esetben ha gépjárműhasználat szállítmányozási céllal történik, a fuvarozó a és az arra megbízást adó között szükséges egy olyan dokumentum, bizonylat* amelyen rögzítik a fuvarozáshoz köthető adatokat, valamint leírják a szállítandó áruk paramétereit. Az árufuvarozás ezen okmánya számos feladatot tölt be, melyek közül a legfontosabb, hogy igazolja a feladó részére, hogy a fuvarozó átvette az árut azzal a kötelezettséggel, hogy elszállítja és kiszolgáltatja a címzettnek, emellett igazolja a fuvarozó számára is, hogy az árut ki adta át fuvarozásra és hogy kinek kell kiszolgáltatni. 

Ennek a célnak a bizonylatai lehetnek:

  • Fuvarlevél
  • Nemzetközi (CMR) fuvarlevél 

Szállított áruk tulajdonjogának igazolásával kapcsolatos célok

Abban az esetben ha a járműhasználat fuvarozási, szállítmányozási céllal történik, szükséges lehet a szállított áru tulajdonjogának igazolása is. Amennyiben a szállítmányozás díj ellenében, azaz más megbízására történik, ennek az igazolására elegendő lehet az előírt fuvarlevél, hiszen ez tartalmaz minden olyan adatot, amely ezesetben szükséges.

Ha a fuvarozás saját célra történik, a közúti ellenőrzés során akkor tudni kell bizonylattal* igazolni a szállított áru forrását és tulajdonosát. Ezek nem feltétlenül a fuvarozással összefüggő dokumentumok.  

Ennek a célnak a bizonylatai lehetnek:

  • Fuvarlevél
  • Nemzetközi (CMR) fuvarlevél 
  • Számla
  • Szállítólevél

Egyéb célok

Természetesen (vagy legalábbis szükségszerűen) vannak még egyéb célok, amelyek igazolására különböző belföldi vagy nemzetközi jogszabályok miatt szükség van különböző egyéb dokumentumra, bizonylatra. Ilyenek mint például 

  • Sofőr előírt pihenőidejének igazolása => menetíró (tachográf)
  • sofőrök munka és pihenőidejének kimutatása, külföldi napidíjak elszámolása
  • veszélyes árukkal kapcsolatos dokumentumok
  • Stb.

Ezek mindegyikére nem tudunk kitérni, itt csak a legfontosabbakat, legáltalánosabbakat foglaljuk össze.

 

* A bizonylat fogalma 

  • A bizonylat fogalmát a 2000. évi C. törvény a számvitelről 166. § (1) az alábbiak szerint definiálja: “Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.”
  • Általános értelemben a bizonylat valamilyen tény igazolására szolgáló hivatalos okirat, amivel valaki bizonyítani tud valamit.

A járműhasználati és fuvarozási bizonylatok.

Szükséges és lehetséges bizonylatok típusai

  • Kiküldetési rendelvény (Szja tv. 3. § 83. pontja egyértelműen definiálja): A kiküldetési rendelvény olyan bizonylat, mellyel a magánszemély  – alkalmazott, munkavállaló – hivatali illetve üzleti utazásait van lehetőség elszámolni magán gépjárműre. A kiküldetési rendelvény szigorú számadású bizonylatnak minősül!
  • Útnyilvántartás: Az útnyilvántartás olyan bizonylat, amellyel a céges gépjármű vagy magán gépjármű esetén – egyéni vállalkozó – hivatali, illetve üzleti utazásait van lehetőség elszámolni. Az útnyilvántartás azonosíthatósága fontos, ugyanakkor NEM szigorú számadású bizonylat.
  • Menetlevél: Hivatalos úton járó jármű útvonalát, vezetőjét, rakományát igazoló irat, mellyel kapcsolatos követelményeket a  261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet írja elő.
    A szabályozás értelmében menetlevelet kell vezetnie minden üzletszerűen áru- és személyszállítást végző jármű (kisteherautók, tehergépjárművek, autóbuszok és bizonyos esetekben a mezőgazdasági vontatók) sofőrjének. A menetlevél szigorú számadású bizonylatnak minősül!
  • Utaslista: A 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet  22. § alapján “(8) A Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által végzett különjárati személyszállításnál az autóbuszban utazókról utaslistát kell készíteni. Az utaslista a menetlevél mellékletét képezi.”
  • Fuvarlevél: Szintén a hivatalos úton járó jármű útvonalát, vezetőjét, rakományát igazoló – díj ellenében végzett szállítás során vezetett – irat, mellyel kapcsolatos követelményeket szintén a  261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet írja elő. “22. § (1) *  A díj ellenében közúti árutovábbítást végző tehergépjármű fuvarlevéllel….. vehet részt a forgalomban.”  A fuvarlevél szigorú számadású bizonylatnak minősül! 
  • CMR (nemzetközi) fuvarlevél:  A CMR egy a nemzetközi árufuvarozást szabályozó egyezmény, amelyhez Magyarország is csatlakozott. Az egyezmény egységes jogi szabályozást ír elő az áruszállításra vonatkozóan, tisztázza a fuvarozáshoz szükséges dokumentumokat és azok kiállításának rendjét, a kapcsolódó felelősségi köröket, valamint meghatározza az árumozgatásra vonatkozó előírásokat. Az egyezmény által előírt – CMR-konform fuvarlevél – a nemzetközi szállítmányozás esetén kötelező. Funkcióját tekintve megegyezik a belföldi fuvarlevéllel, emiatt a nemzetközi fuvarlevél is szigorú számadású bizonylatnak minősül!
  • Egyéb dokumentumok: A díj ellenében végzett szállítások sorén a fuvarlevél mellett fontos dokumentumok lehetnek:
    • a fuvarozó járműbe berakott árukról készült összesítő rakományjegyzék
    • számla vagy szállítólevél 
    • vámpapírok 
    • egyéb dokumentumok (pl.: ADR, stb)  

 

Fenti felsorolásból és rövid definícióból kitűnhet, hogy a menetlevél és a fuvarlevél nagyon hasonló, ám célját tekintve lényeges eltérések vannak. 

A fuvarlevél legfontosabb jellemzője a menetlevéllel szemben, hogy a fuvarlevelet a szállítást végző cég számára a megbízó állítja ki és a szállítandó áruról szolgáltat információkat. A fuvarlevél tehát egyfajta szerződésként funkcionál a megrendelő és a szállító között

A menetlevél az áruszállítást végző járműhöz köthető adminisztrációban játszik fontos szerepet, azt a szállítást végző cég állítja ki és a jármű sofőrje vezeti. 

Fontos tehát, hogy bár mindkét dokumentum szerves részét képezi a szállításnak, mégis eltérő funkcióval bírnak, amelyet jogszabályok és rendeletek szabályoznak.

A szigorú számadásról

A szigorú számadásról a 2000. évi C. törvény a számvitelről (Számviteli törvény) rendelkezik az alábbiak szerint:

”168. § (1) *  A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.

……

(3) A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását.”

 

Az azonosítás szükségessége miatt minden ide sorolt nyomtatvány nyomtatott sorszámmal rendelkezik. Az azonosítási adatot előnyomva tartalmazzák, a változó adatokat pedig kézzel kell beírni. A felhasználásra való átvételkor és átadáskor nyilatkozatot kell írni, vagy jegyzőkönyvben feljegyezni, a kiadott bizonylatokról pedig összefoglaló nyilvántartást szükséges vezetni.

A kiküldetési rendelvények szigorú számadásáról tehát a Számviteli törvény 168. § (1) pontja rendelkezik, a menetlevelek és a fuvarlevelek szigorú számadásáról pedig a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alábbi pontjai.

  • “22. § … (4) A fuvarlevél és az autóbusz-menetlevél szigorú számadású okmány”
  • “33. § … (3) *  A saját számlás menetlevél szigorú számadású nyomtatványnak minősül.”

A bizonylatok megőrzésével kapcsolatos kötelezettségek

A bizonylatok megőrzéséről a 2000. évi C. törvény a számvitelről így rendelkezik: 

“169. § …. (2) *  A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.

 

(3) A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a (2) bekezdés szerinti megőrzési kötelezettség.” 

 

Mivel minden fent felsorolt járműhasználati, fuvarozási bizonylat (kiküldetési rendelvény, útnyilvántartás, menetlevél, fuvarlevél) közvetetten vagy közvetlenül támasztja alá a vállalkozás könyvviteli elszámolását – ezek az úgynevezett részletező nyilvántartások –  ennek megfelelően 8 évig, olvasható, visszakereshető módon meg kell őrizni. 

Az elektronikus formában előállított bizonylatokkal kapcsolatos szabályok

Az elektronikus formában előállított kiküldetési rendelvényre, útnyilvántartásra, menetlevélre és fuvarlevélre ugyanezen jogszabály – általánosan mint bizonylat – az alábbiak szerint rendelkezik:

“169. § (5) *  Az elektronikus formában kiállított bizonylatot – a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.” 

 

A hivatkozott jogszabály (1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet) pedig erről részletesebben rendelkezik.

“3. § (1) A megőrzésre kötelezett a megőrzési kötelezettség lejártáig folyamatosan köteles biztosítani, hogy az elektronikus dokumentum megőrzése olyan módon történjen, amely védi az elektronikus dokumentumot a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés, az utólagos módosítás és sérülés, valamint a jogosulatlan hozzáférés ellen.

(2) A megőrzésre kötelezett köteles biztosítani, hogy az őrzött elektronikus dokumentum értelmezhetősége, olvashatósága – például a dokumentum megjeleníthetőségét lehetővé tevő szoftver- és hardverkörnyezet biztosításával – a megőrzési kötelezettség időtartama alatt megmaradjon.”

Az utólagosan digitalizált bizonylatokkal kapcsolatos szabályok

“169. § (6) *  Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról – a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – készített elektronikus másolattal az e törvény szerinti bizonylatmegőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.”

Konklúzió 

  • Összefoglalva tehát a járműhasználati és fuvarozási dokumentumok – amennyiben könyvviteli elszámolást támasztanak alá – bizonylatnak minősülnek.
  • Ennek megfelelően legalább 8 évig kell olvasható formában, visszakereshető módon megőrizni.
  • Az útnyilvántartás nem szigorú számadású bizonylat, de úgy kell azonosítani hogy biztosítani lehessen az előírt visszakereshetőséget.
  • A kiküldetési rendelvény, a menetlevél és a fuvarlevél szigorú számadású bizonylatok
  • A szigorú számadású bizonylatokra az alábbi szabályok érvényesek
    • a szigorú számadás alá vont nyomtatványokról nyilvántartást kell vezetni
    • egyedileg sorszámozottnak, egyértelműen azonosíthatónak kell lennie
    • biztosítani kell hogy minden példány meglegyen, a sorszám tartományból egy se hiányozzon, 
    • tehát meg kell őrizni a rontott példányokat is.
    • jogszabályi előírásokban meghatározott megőrzési, reprodukálhatósági kötelezettséggel jár.
  • Számítógéppel előállított szigorú számadású bizonylat esetén az előző pontban leírtak mellett az alábbiaknak is érvényesülnie kell
    • biztosítani kell a bizonylat kihagyás és ismétlés nélküli sorszámozást
    • az elektronikus formában kiállított bizonylatot elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás és törlés lehetőségét. 
    • nyilatkoznia kell a szoftver előállítójának, hogy a szoftver megfelel a vonatkozó jogszabályoknak

Milyen nyilvántartást, bizonylatot kell vezetnem?

  • Céges személyautóra – mivel mindenképp cégautó adó köteles – ajánlott (de nem kötelező) útnyilvántartás és/vagy menetlevél vezetése, a tényleges költségek kimutathatósága miatt. Ez különösen akkor ajánlott, ha a  céges és magánhasználat különválik. 
  • Magánszemély a saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos, üzleti célú használatáért két formában kaphat költségtérítést, útnyilvántartás vagy kiküldetési rendelvény alapján. 
    • a kiküldetési rendelvény abban az esetben kell, ha a gépjármű használattal például munkáltatója bízza meg, és a kiküldetésével kapcsolatos költségtérítést ez alapján fizethető ki. 
    • magánszemély – egyéni vállalkozó – saját vállalkozási tevékenységével kapcsolatos elszámoláshoz útnyilvántartást kell vezetnie.  
  • 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó kisteherautó, kishaszongépjármű esetén általában a menetlevél használata kötelező lenne, de abban az esetben, ha egy ilyen gépjármű nem szállít árut, vagy az árut nem díj ellenében (saját árut szállít) továbbítja – abban az esetben nincs menetlevél vezetési kötelezettsége. A tényleges költségek, az elszámolás, egyéb nyilvántartás vezetéséhez a vállalkozás döntheti el, hogy vezet-e menetlevelet vagy útnyilvántartást.
  • 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépkocsi esetén minden esetben, 3,5 tonna alatti kishaszonjármű díj ellenében továbbított (tehát nem saját célra szállít) áru szállítása esetén menetlevél, illetve díj ellenében végzett szállításnál fuvarlevél használata kötelező. 
  • Mezőgazdasági erőgépek – amennyiben közúton árut szállít – a tehergépkocsival való áruszállításnak megfelelő bizonylatot, menetlevelet kell használni. A nem közúton történő (mezőgazdasági munkaterületen, művelendő területek közötti magánutakon történő) közlekedés során nem kell menetlevelet használni.
  • Autóbusszal végzett személyszállítás esetén minden esetben kötelező a menetlevél vezetése.
  • Díj ellenében végzett közúti áruszállítás esetén a fuvarlevél használata kötelező.

A járműhasználati és fuvarozási bizonylatok követelményei

Kiküldetési rendelvény

Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.) értelmező rendelkezése, azaz a 3. § 83. pontja alapján “Kiküldetési rendelvény: a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.), azzal, hogy kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papír alapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.”

Azonosítása és megőrzése

Szigorú számadású bizonylatként

Kötelező adattartalma
  • a bizonylat egyedi sorszáma
  • az aktuális példány (kötelezően 2 példányos)
  • az elszámolt időszakkal kapcsolatos adatok
  • a magánszemély 
    • neve, 
    • adóazonosító jele
  • a kiküldő cég 
    • neve, 
    • telephelye, 
    • címe, 
    • adószáma
  • a gépjármű 
    • gyártmánya, 
    • típusának megnevezése, 
    • forgalmi rendszáma
  • a hivatali, üzleti utazás(ok)-al kapcsolatban 
    • célja, 
    • időtartama, 
    • útvonala
    • a megtett távolságok
    • a futásteljesítmény
    • az utazás költségtérítése, 
    • az élelmezés és/vagy szállás költségtérítése,
    • valamint ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges adatok (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.)
  • a kiküldő és a kiküldött aláírását
Minta dokumentum

 

Útnyilvántartás

Az 5. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez alapján

“7. *  Gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás) 

A magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használt gépjármű költségelszámolásához útnyilvántartás vezetésére kötelezett. Erre a célra a menetlevél vezetése is megfelel, ha tartalmazza a továbbiakban részletezett adatokat.

 

Minden gépjármű esetében külön útnyilvántartást kell vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év első és utolsó napján a kilométeróra állását, továbbá, ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni.

 

Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell

  • az utazás időpontját,
  • az utazás célját (honnan-hova történt az utazás),
  • a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,
  • a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.

Az útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit is.“

Azonosítása és megőrzése

Számviteli (NEM szigorú számadású) bizonylatként

Kötelező adattartalma
  • az elszámolt időszakkal kapcsolatos adatok (év vagy szükség esetén hónap)
  • az elszámolt időszakra (éves vagy havi) vonatkozó első és utolsó kilóméteróra állás
  • a gépjármű 
    • gyártmánya
    • típusa
    • forgalmi rendszáma
  • a felhasznált üzemanyag típusa (benzin, diesel, gáz, elektromos)
  • a választott fogyasztási norma típusa
  • a fogyasztási norma (mértékegységgel a nem literben elszámolt esetek miatt)
  • az utazás 
    • időpontját
    • kiindulópontját
    • célját és a partner nevét, címét (honnan-hova)
    • a megtett kilométerek számát tételesen
Opcionálisan, nem kötelező jelleggel

Feltüntethető a tankolások helye, ideje, a vásárol üzemanyag mennyisége és ára

Titoktartásra vonatkozó kiegészítő szabály

“Ha az útnyilvántartásra kötelezett magánszemélynek jogszabály alapján titoktartási kötelezettséggel járó tevékenysége (pl. orvosi tevékenység) során az útnyilvántartásban olyan magánszemély adatait kell feltüntetnie, akire nézve a titoktartásra kötelezett, az ilyen felkeresett személy(ek)hez megtett utakról köteles külön útnyilvántartást vezetni.”

Minta dokumentum

Menetlevél

A 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján.

Díj ellenében végzett személyszállítás során

“22. § (1) *  A díj ellenében közúti árutovábbítást végző tehergépjármű fuvarlevéllel, a díj ellenében személyszállítást végző autóbusz – közforgalmú menetrend szerinti személyszállítás kivételével – autóbusz-menetlevéllel vehet részt a forgalomban.

(3) Autóbusz-menetlevélként olyan okmány használható, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

  • a) a személyszállítás jellege (különcélú menetrend szerinti személyszállítás, különjárati személyszállítás),
  • b) az üzembentartó és – amennyiben van ilyen – a megrendelő (szerződő fél) megnevezése és címe,
  • c) a jármű rendszáma és a gépjárművezető (gépjárművezetők) neve,
  • d) a jármű kiállításának, valamint indulásának a helye és ideje, a jármű útvonala, a megállások (fel- és leszállások) és indulások helye és ideje, valamint az érkezés helye és ideje (a kilométeróra állásának és az – utassal vagy utas nélkül – megtett kilométer-teljesítményeknek a feltüntetésével).

(8) A Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által végzett különjárati személyszállításnál az autóbuszban utazókról utaslistát kell készíteni. Az utaslista a menetlevél mellékletét képezi.”

Saját számlás szállítás során

“33. § (1) *  A közúti forgalomban saját számlás menetlevéllel vehet részt

  • a) a saját számlás közúti áruszállítást végző 7,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjármű,
  • b) az ADR és az ADR belföldi rendelet hatálya alá tartozó, saját számlás szállításokat végző tehergépjármű és
  • c) a saját számlás személyszállítást végző autóbusz.

(2) Saját számlás menetlevélként olyan okmány használható, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

  • a) az üzembentartó megnevezése, székhelye és a gépjárművezető neve,
  • b) a jármű rendszáma, telephelye,
  • c) áruszállítás esetén a rakományra vonatkozó adatok: az áru tulajdonosa által kiállított szállítólevél (illetve az árura vonatkozó egyéb okmány) száma, a szállítmány (a szállított anyag) megnevezése, mennyisége, származása, a csomagolás módja, veszélyes árunál az ADR-ben, illetve az ADR belföldi rendeletben meghatározott adatok, továbbá
  • d) az indulás, a megállások és az érkezés (fel- és lerakodás) helye és ideje, a kilométeróra állása, valamint a megtett kilométer-teljesítmények.”

Elektronikus menetlevél 

“33. § (3a) A saját számlás közúti áruszállítást végző tehergépjármű menetlevele elektronikus formában is vezethető. Az elektronikus menetlevél esetében a (2) bekezdésben meghatározott adatokat azok rendelkezésre állásának időpontjában, illetőleg automatikusan, zárt rendszerben kell rögzíteni. Az elektronikus menetlevél adatrögzítő berendezésének alkalmasnak kell lennie arra, hogy: 

  • a) a tárolt adatok aktuális tartalmát teljes körűen megjelenítse, és
  • b) a tárolt adatokról hiteles nyomtatást készítsen vagy biztosítsa az ellenőrzést végző hatóság számára – a jármű üzembentartója által működtetett zárt informatikai rendszer útján – a tárolt adatok közvetlen, valós idejű letöltését.”
Azonosítása és megőrzése

Szigorú számadású bizonylatként

Kötelező adattartalma (függően attól hogy autóbusz vagy tehergépkocsi menetlevél)
  • a bizonylat egyedi sorszáma
  • az üzembentartó 
    • megnevezése, 
    • székhelye
  • autóbusz menetlevélnél – amennyiben van ilyen – a megrendelő (szerződő fél) 
    • megnevezése 
    • és címe
  • a jármű (és az esetleges pótkocsi, vontatmány) rendszáma 
  • tehergépkocsi menetlevélnél a jármű telephelye
  • a gépjárművezető(k) neve(i) 
  • személyszállításnál (busz) a személyszállítás jellege (különcélú menetrend szerinti személyszállítás, különjárati személyszállítás)
  • különjárati személyszállításnál a menetlevél mellékleteként az autóbuszban utazókról az utaslista melléklet.
  • autóbusznál a jármű 
    • kiállításának, 
    • valamint indulásának a helye és ideje, 
  • autóbusznál a jármű útvonala, 
    • a megállások (fel- és leszállások) és indulások helye és ideje, 
    • valamint az érkezés helye és ideje 
    • a kilométeróra állása 
    • az – utassal vagy utas nélkül – megtett kilométer-teljesítmények
  • tehergépjárműnél áruszállítás esetén a rakományra vonatkozó adatok: 
    • az áru tulajdonosa által kiállított szállítólevél (illetve az árura vonatkozó egyéb okmány) száma, 
    • a szállítmány (a szállított anyag) megnevezése, 
    • mennyisége, 
    • származása, 
    • a csomagolás módja, 
    • veszélyes árunál az ADR-ben, illetve az ADR belföldi rendeletben meghatározott adatok
  • tehergépjárműnél 
    • az indulás, 
    • a megállások és az érkezés (fel- és lerakodás) helye és ideje, 
    • a kilométeróra állása, 
    • valamint a megtett kilométer-teljesítmények

Minta dokumentum

 

Tehergépjármű

Autóbusz

Fuvarlevél

A 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján.

“22. § (1) *  A díj ellenében közúti árutovábbítást végző tehergépjármű fuvarlevéllel, a díj ellenében személyszállítást végző autóbusz – közforgalmú menetrend szerinti személyszállítás kivételével – autóbusz-menetlevéllel vehet részt a forgalomban.

 

(2) Fuvarlevélként olyan okmány használható, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

  • a) az árutovábbítás jellege (fuvarozás, rendelkezésre bocsátás, díj ellenében végzett vontatás),
  • b) az üzembentartó és a fuvaroztató megnevezése, címe,
  • c) a jármű rendszáma és a gépjárművezető neve,
  • d) az árura vonatkozó adatok: az áru tulajdonosa által kiállított szállítólevél (illetve az árura vonatkozó egyéb okmány) száma, az áru (a szállított anyag) megnevezése, mennyisége, a csomagolás módja, veszélyes árunál a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Mellékletében (a továbbiakban: ADR), illetve az ADR „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: ADR belföldi rendelet) meghatározott adatok, továbbá a vontatott vagy szállított járműre vonatkozó adatok (a tulajdonos vagy üzemben tartó megnevezése, címe, székhelyének vagy telephelyének címe, a jármű rendszáma),
  • e) a jármű kiállításának, valamint indulásának helye és ideje, a jármű útvonala, a megállások (fel- és lerakodás) és indulások helye és ideje, valamint az érkezés helye és ideje (a kilométeróra állásának és a – rakománnyal vagy rakomány nélkül – megtett kilométer-teljesítményeknek a feltüntetésével),
  • továbbá árufuvarozásnál és vontatásnál ezeken kívül még
  • f) az áru vagy a vontatott jármű átvételének helye és ideje,
  • g) az áru kiszolgáltatásának, illetve a vontatott jármű átadásának a helye, és – a kiszolgáltatást (átadást) követően – az ideje is.”
Azonosítása és megőrzése

Szigorú számadású bizonylatként

Kötelező adattartalma (függően attól hogy autóbusz vagy tehergépkocsi menetlevél)
  • a bizonylat egyedi sorszáma
  • az üzembentartó 
    • megnevezése, 
    • székhelye
  • a fuvaroztató 
    • megnevezése 
    • és címe
  • az árutovábbítás jellege 
  • a jármű (és a vontatmány) rendszáma
  • a gépjárművezető neve
  • az árura vonatkozó adatok: 
    • az áru tulajdonosa által kiállított szállítólevél (illetve az árura vonatkozó egyéb okmány) száma, 
    • az áru (a szállított anyag) megnevezése, 
    • mennyisége, 
    • a csomagolás módja, 
    • veszélyes árunál az ADR-ben, illetve az ADR belföldi rendeletben meghatározott adatok, 
    • továbbá a vontatott vagy szállított járműre vonatkozó adatok (a tulajdonos vagy üzemben tartó megnevezése, címe, székhelyének vagy telephelyének címe, a jármű rendszáma)
  • a jármű kiállításának, valamint indulásának helye és ideje, 
  • a jármű útvonala, 
  • a megállások (fel- és lerakodás) és indulások helye és ideje, 
  • valamint az érkezés helye és ideje 
  • a kilométeróra állása
  • és a – rakománnyal vagy rakomány nélkül – megtett kilométer-teljesítmények
Minta dokumentum

Vonatkozó jogszabályok, hivatalos tájékoztatók